Lakatlan szívében
Korgó űr zakatol.
Állkapcsát nyúzza,
Hogy ott ahol
Ő van ott sosincs
Ott ahol.
Lopna egy kottát
S mellé egy
Jóllakot szívet;
hegedű vonót
Készítene belőlük,
Meseszépet.
Úgy szólna mint semmi más
Virágozna belőle a homorú táj
Domborodna tőle
Szomorú szíve.
Megtelne a hamutál.
Párizs, május 2010
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
